A kismillió "elvetemült" véleményemet leginkább az Animeaddicts.hu-n az adott mű ismertetőjénél rögzítettem az utókor számára, tanulságára.:) Viszont amiknek nincs ismertetője, azok elsüllyedtek az általános fórum mélyén - átmentem őket ide:
Dwaejiui Wang (King of Pigs) 2013.02.24.
Fullmoon blogja miatt néztem meg. Jó volt, csak velem van a gond - nekem már kicsit átlagosba hajló élmény (felülről). Kicsit többet vártam tőle. Nekem már bőven voltak bizarrabb és megrázóbb animációs élményeim.
Korrekt film volt egyébként. A karakterdizájn- és mozgásanimációbeli hiányosságait meg lehet bocsájtani, mivel a sztorit szépen elmesélik, ahogy kell. Kicsit több pénzzel, kicsit több látvánnyal nagyon jó lehetett volna. Bár pl. a drogos-jelenet nem hiszem, hogy többe került, mégis nagyot dobott rajta. Nekem összesen annyi gondom volt vele, hogy én már sor hasonló történetet láttam, így nem volt újdonság (ergo nekem szubjektíve átlagos). A disznók-vérebek filozófiai fejtegetés tök jó volt. Reális egy film, na.
Persze, ha az ember szereti a szélsőségeket: meghökkentésben, őrültben, elvontban, líraiban, stb., akkor sosem árt, ha a dél-koreai cuccok (filmek, animációk) közt szétnéz. Nem kevésszer jobban is jár, mint a japánok között
A macskás része tényleg durva volt. (Nekem is halt már meg macska a "kezeim között".. igaz nem én nyírtam ki, hanem végelgyengülésben ment el, több, mint 20 év “együttélés” után. Utána bőgtem egy éjszakát, meg néhány napig folyton a nyávogását hallottam…) De hát ott ilyennek kellett lennie. Ugye a Disznók, a Vérebek, meg a Szörny… Gyakorolni kell a gonoszságot is és akkor jól fog menni… Amúgy azért üt a cucc, mert tudod, hogy reális, tudod, hogy igaz. Asszem asiafilm.hu-n olvastam, hogy nekünk még szavunk sincs a bullying-ra. Dehogyisnem! Csak sokan szerencsére nem ezekben a körökben mozgunk és szerencsére nem tudjuk, hogy Magyarországon is mennyi minden megtörténik (tegyük fel Híradót, meg Kékfényt se nézünk vagy dokumentumfilmeket, riportműsorokat, nem olvasunk szociográfiákat stb.). Persze a keleti kultúra, közösségtudat, konfucianizmus stb. erre ott még rádob egy lapáttal (“érdekes” iskolai emlékei mindenkinek vannak, gondolom – legalábbis nekem igen. De remélem, hogy nem tartunk ott mint a keletiek) Én mondjuk koromból adódóan “szívesebben” néztem volna a felnőttek történetéből többet. De akkor már nem ez a film lett volna. Meg a gyerekek + erőszak kombó mindig “jól működik”, sajnos. Jut eszembe vizualitásban még jó volt az is, amikor a sötétségbe tűntek el, jöttek elő, meg amikor meglengették néha a 3D-technikát.
Genji Monogatari (1987) - 2012.12.09.
Rohadt jók a klasszikus filmes megoldásai, mindazzal együtt, hogy alig van képi történés és gyakran szöveg sincs. De főként a zene, audió fantasztikus (legalábbis eleinte mindenképp), beleértve a nagy csendeket is. Az érzelmek, erotika is frankó (a visszafogottságot, szimbolikát is ideértve). Viszont lassú folyású, nem is kicsit. Ráadásul az eredeti regény ismerete nélkül kissé nehezen követhető, hogy ki kicsoda, meg mi is történik. (Grafikailag egyes részeinél kissé Angel`s Egg-utánérzésem volt, pedig az alkotók csak kis ponton azonosak.)
Gosenzosama Banbanzai! (2012.12.02.)
Egy újabb retro Mamoru Oshii X Kenji Kawai. What? The? Fuck? *Meghökken* Gyengécske, de érdekes grafika és karakterdizájn, párbeszéd és narrációközpontú, egyedi stílusban prezentált történet. A seiyuu-k se semmik, a zene is jó, szuperek a karakterek, pl. az anyuka vagy az "ügynök". Olyan, mint egy lökött színielőadás keverve egy béna tévédrámával (nyugati-japán keresztezésben). Tök jó! Legalább képgyűjteménye van AA-n. Az epizódok elején lévő állati példácskák is szuperek. A különlegességek kedvelőinek mindenképp ajánlott - hibái ellenére is.
If You Were Me: Anima Vision (2005) - 2012.12.08.
Szoktam még manapság is nagyritkán találkozni olyan animékkel, amik elérhetetlenek, de olyannal még nem futottam össze, mint ez. Ugyan BakaBT-n megvan, de csak valami "troll" audióval (ha be tudnék jelentkezni mondanám is nekik). Először csak azt hittem, ahogy elkezdtem nézni, hogy random és rossz az audió. De aztán rájöttem (YT és eredeti cím keresés után), hogy vagy hibás vagy direkt lecserélték kitolásból. Kár mert érdekel a másság, diszkrimináció, kirekesztettség stb. témája. Ment felfüggesztettbe, hátha néhány év alatt változik a helyzet majd.
Kurumiwari Ningyou (Nutcracker Fantasy 1979) - 2012.02.09.
Azon túl, hogy díjnyertes, jó is - bábfilm kedvelőknek. Én úgy is élveztem, hogy a BakaBT-ról is elérhető engdub VHS-rip nagyon rossznak mondható a YT-n példaként látható rövid japán DVD-részletekhez képest. A hang sem tökéletes, de az nem zavaró (az angol szinkron se), meg az apróbb képi hibák sem, viszont a sötét részeknél szinte semmit sem lehet látni sajnos. A japán verziójú órás dal is izgibbnek tűnt, mint az angol. Állítólag az amcsi verzió egy-két helyen vágott is, hogy ne legyen olyan ijesztő a kisgyerekeknek - ezt nyilván nem tudom, hogy igaz-e. Viszont érdekes, hogy IMDB szerint nálunk is megjelent 1982-ben! Szép, főként as tömegjelenetei szuperek, de a hátterek is lenyűgözőek, ahogy a bábok sokszínűsége is. Persze a Sanrio származást nem tagadhatja és a Diótörő örökséget sem. Ha lenne elérhető DVD verzió, mindenképp ajánlható lenne.
Master Keaton TV + OVA (2012.10.13-14.)
A Monster már régóta a megnézendőim listáján van, egy ideje a Yawarát is felvettem a mangakától, megis úgy alakult, hogy elsőnek ezt néztem meg tőle.
Mint sok old school társa, ez is felüdülés a mai animesorozatok után. Viszonylag komoly és valósághű felnőtt anime, döntően felnőtt szereplőkkel. Semmi loli, moe, fanservice, school life meg ilyesmi... A kinézetét viszont "szokni kell". Korához képest is vannak gondok a látvánnyal. A karakterdizájn a mangában markánsabb, szebb - itt a mozgóképváltozatban kicsit egyszerűsítették, elkenték, ami főként a mellékszereplőknek nem tett jót. Az animáció, a mozgások elmegy katógóriásak: bár viszonylag kevés a mozgás, de ez nem zavaró. Van néhány nagyon szép mozgókép, kameraállás a sorozatban - ami kevés, viszont ennél több helyen (bár annyira nem vészes mennyiségben) van kifejezetten ronda/béna mozgás: főként a sétáló emberek, de egy-két helyen túl darabos, elkent mozgások is. A hátterek között viszont sok gyönyörű van: sokszor részletes a környezet, legyen szó egy szobabelsőről vagy akár gyönyörű természeti képről. A színhasználat kissé tompa, ezt is szokni kell, de teljesen rendbenlévő többségében.
Az OP nagyon hangulatos lett, a 24 rész alatt majdnem mindig végignéztem/hallgattam, viszont az ED-ek közül csak a második tetszett zeneileg, képileg meg egyik se jó. Az OST-t meg kéne hallgatni, mert az aláfestőzenéi (kelta-szász, ír-skót jellegzetességekkel) között nagyon szuper hangszeres darabok voltak - ami gáz, hogy nagyon sokat ismételték őket. Erről jut eszembe, hogy a képi világ viszont nem ismétlődik, nincs újrafelhasználás - ez becsületére válik. Az eredeti szinkron jó volt, de nem emelkedett ki számomra, viszont az angolt gyorsan hanyagoltam - amikor belehallgattam próbaként...
A cucc teljesen epizodikus, mind a 24 része különálló, olyannyira, hogy akár fel is lehetne csereberélni a részeit tetszőlegesen. Nincs főszál, csak a főszereplő személye köti össze őket, de róla csak csöpögtetve tudunk meg ezt-azt, nincs semmilyen folyamatos sztorija. Ezt egy pici hibának éreztem. A részenkénti műsoridő néha kicsit kevésnek tűnt az adott történet kibontására. Az egyes epizódok stílusa nagyon széles skálán mozog, a sorozat ezért nagyon heterogén: kapunk krimit, misztikát, romantikát, történelmet, háborút, sőt még egy szívmegállító thrillert is. Ez egyrészt előny, másrészt a gond az, hogy a színvonal is ugyanígy széles skálán mozog. Egyik részét sem mondanám kimondottan rossznak, de van több, ami csak átlagos, aztán kb. ugyanennyi jó és jópár zseniális is (imho: pl.7,15,19-22). A szuper részei közül több a vége felé van, ezért nem érdemes az elején dobni, ha már belekezdett valaki. Változatos az egyes történetek helye és ideje is: több európai országot bejárunk (Anglia, Írország, Skócia, Francia-, Német-, Görög-, Lengyelország - így szóba kerül az IRA, a kelet-nyugatnémet szakadás, munkatábor meg egyéb nyalánkságok is), illetve többször ugrálunk korban is a második világháború és a jelen között, de előfordul többször hogy több száz vagy ezer évet is visszaszaladunk, tekintettel a sorozat régészeti vonatkozására. A sztorik közül több egyébként seinen létére nekem nem volt elég komoly és elég felnőtt, hiába akart az lenni.
A főszereplőnket először ilyen 'Indiana Jones X James Bond X Sherlock Holmes X Mr.Bean'-tipusú karakternek feltételeztem. Végül engem nem győzött meg nagyon. Egyes vonatkozásaiban túl átlagos, mindennapi volt (elvált, alkalmanként bénázó), más tekintetben 'szuperhíró', aki egyszerre egyetemi észlény, még tanít is, meg volt szuperkatona is egyben (igaz, hogy logikailag itt már nem érdemes vizsgálnunk, hogy a múltban hogy fejlesztette tökélyre magát mindezen területeken egyszerre). Viszont rengeteg mellék/epizódszereplőt nagyon kedveltem: volt kiköpött Jean Reno és Miss Marple (vagy legalább valami ilyesmi Agatha Cristie-féle), meg ex-nemes, idegesítő öregasszony, kiöregedett zsoldoskatona stb.
Összességében élvezhető volt, bár nem nagyon nézette magát velem, egy filmnyi sem igen akart lecsúszni belőle egyszerre. 10/7-re teszem, MAL-on viszonylag jó review-k vannak róla, akit érdekel.
Szerk.: van 15 résznyi folytatólagos OVA-ja, ami egyes vélemények szerint kicsit jobb, sötétebb - azokba még belelesek.
Szerk.2.: És tényleg jobb az OVA egy hajszállal. Más. Van, amit hiányoltam belőle, de a sorozatban megvolt. Összességében ez egy jó erős 10/8.
Itt vannak jugók, szovjetek, skinheadek, KGB, muszlimok, spanyol polgárháború, keletnémet sportdopping (a sorozatot is beleértve talán ez volt a kedvenc részem), szocializmus összeomlása stb. stb. A második felében, a vége felé a történelem kikopik belőle, elmarad.
Grafikában eleinte gyengébb, mint sorozat, aztán lehagyja azt, "felerősödik" a 90-es évek sorozat-színvonalára. Az ismétlődő aláfestő zenék eddigre már kimondottan uncsik, de szerencsére jönnek újak, melyek között szintén vannak jók. A történetek egységesebben jobbak - a slice of life és romantika viszont itt kisebb részt kapott, tényleg borongósabb. Közben a főszereplő is kicsit jobb, érdekesebb lesz, ahogy egyre több aspektusból ismerjük meg. Érdekesség, hogy itt az OVA-ban már itt-ott némi humormorzsák is vannak, ami a sorozatra ne volt jellemző. A történelmi részeknél végig reméltem, hogy lesz '56-os magyar vagy legalább egy Ceausescu-s román, de nem. Talán a mangában?
Egyébként a részek "összevisszasága" a végére már zavart - semmi koncepció nem volt érezhető az egymásutániságukban.
Azért jó volt, megérte.
Nineteen 19 (2012.12.02.)
Kellemes kis retro csajozós-szűztelenítős OVA a 80-as évek hangulatában, egyszerű, de igen sokszínű látványvilággal, ezen belül sokszor nagyon jó filmes eszközökkel. Erős zenei jelenléttel, klipes hatásokkal (a To-y jut eszembe róla). Amúgy nem egy nagy pukkanás.
Tachiguishi Retsuden (The Amazing Lives of the Fast Food Grifters) 2012.11.25.
Egy fura, filmfesztivált járt, fiktív-dokumentarista stílusban készült Oshii Mamoru mű (Kawai Kenji-vel és egyéb hírességekkel). Abszurd, bizarr, őrült. Egyedi, szórakoztató. Kész voltam tőle rögtön az elején (a pár perces, archív fotókkal és videófelvételekkel kísért történelmi felvezető után). Az alkalmazott animációs technikától széles vigyor terjedt el az arcomon és egyben felrobbant az agyam. Sajnos a vélhetően kínai fordítású angol felirat nem túl jó, mint ahogy ezt már megszokhattuk (ideértve persze, hogy a japán neveket idegesítően átírják kínaira) - de legalább van. Pedig a folyamatosan özönlő narrátori szöveg és a másodlagos, minimalista látvány miatt ez lenne a legfontosabb. Így értékelni is nehéz (de jó lenne hozzá egy profi magyar felirat vagy szinkron). Kétségkívül az egyike azon animéknek, melyek a legmesszebb vannak attól, amilyennek az átlag animefan gondolja az animéket... Így az átlagnéző jobb, ha messzire elkerüli, mert csak unná. TrailerTeito Monogatari (Doomed Megalopolis) 2012.11.25.
Időnként érdekes vagy szép képi megoldások a 90-es évek elejének készítési stílusára jellemzően. Kesze-kusza, se füle, se farka, lassú történetvezetés, természetfeletti, 1910/20-as évek, egy-két gusztustalan jelenet és némi meztelenkedés, illetve vér. Érdekes is, meg unalmas is. 10-ből 4 és 6 közt ingadoztam. Egyébként egy sikeres regénysorozat egy részéből készítettek élőszereplős filmet, majd azután ezt az animét. A pletykák szerint a főgonosz ihlette a Street Fighter játéksorozat egyik szereplőjét, M.Bison-t. Az animét nem tudom ajánlani, de AMV-t érdemes belőle készíteni, nézni - már annak, aki szerei a durvulós alapanyagokat. Pl.: ilyesmit(spoiler!) vagy effélét(spoiler!).
Aztán akit jobban érdekel okkult és valóság összefonódása Tokióban, az a 4 DVD-specialt is meglesheti még.
The Collected Animations of ICAF 2001-2006 (2012.12.02.)
Rövidfilmek gyűjteménye. Érdekesnek érdekes, jónak nem jó. 10-ből 2 és 7 pont között tudnék osztani az egyes műveknek. Talán egy volt, ami kiemelkedett közülük, de arról meg az egyszeri néző meg sem mondja, hogy "anime".
TO-Y (2012.10.15.)
Egyesek számára úgy tűnhet, hogy nagyon alacsony a 10/6, amit adtam rá és ehhez képest furcsa, hogy azt mondom: megérte. Egy órán belül le is tudható.
Érdekes egy darab, de vannak vele gondok bőven. Először is (mint azt már megszokhattuk) - egy hosszabb mangához egy rövid ízelítő. Csak erre hatványozottan igaz, hogy se füle- se farka. Szuper hangulattöredékekből áll, de ezek nem igazán állnak össze. Az az igazság, hogy a készítők csak a végén próbálták összefogni őket. Ami a legérdekesebb, hogy nekem old school shonen-ai fílingje volt. Nem kell megijedni/belelkesülni - nem az. Bár szerintem a 80-as években eleve benne van ez a kicsit "buzis", feminim hangulat (bocs) - és ezt nem lekicsinylően gondolom. A lényeg, hogy az egyik szereplővel kapcsolatban, aki egy fiatal lány én folyamatosan azt éreztem, hogy fiúnak lebegtetik vagy legalábbis nem egyértelmű a neme (ez máshol is előjött az animében). Lehet, hogy az angol felirat volt a rossz, de amikor a férfi(nek látszó) főszereplő ágyában éjszaka a nő(nek látszó) elkezdett bokától felmászni a takaró alatt és
akkor nekem gyanús lett a dolog. Oké lehet, hogy ilyen vagánykodós ugratás volt (mint pl. a Leon, a profiban), amikor ez a bizonyos "kislány" azt mondta, hogy a
a pasinak. Lehet, hogy már átmentem fujoshi-be *Meghökken* de nekem volt egy kis shotacon fílingje az egésznek. Persze nem az!!! De azért... Meg a férfiak kapcsolatába, barátságába is belelátható ez-az, ami nyilván szintén nincs ott.
Szóval régi darab, ami meglátszik a grafikán, de nagyon szép pillanatai vannak (pl. a 'száradó ruhák a szélben'), meg vannak nagyon aranyosak is, mint a 'macskaharc árnyjáték'. Változatos grafikai stílusban dolgoznak, ami nagyon izgalmas. Erős vizuális, érzelmi hatást érnek el. Vannak gyönyörű tükröződések, árnyékok fények. Rengeteg zenét kapunk a 80-as évekből, egyféle zenei forradalmat Tokióból, amikor a visual-kei gyökerei szembekerültek, az addigi poppal. Olyan kis punkos hangulatú cucc. Én mindenesetre külön jobban élveztem utólag a zenéket, előadókat utánajárással (PSY・S, GONTITI, Kenji Suzuki, Hajime Mizoguchi, QUJILA, Barbee Boys, ZELDA, The Street Sliders), mint az anime közben. Az animáció általában szép folyamatos, de egy-két helyen nekem nagyon bántóan darabos volt. Szépek a retro hátterek sok helyen. Történet, meg mint írtam szinte egyenlő a nullával.
Totsuzen! Neko no Kuni Banipal Witt (Catnapped 1995) 2012.12.09.
Bár koránál kissé régebbinek néz ki, egyszerű kartakterdizájnnal, de kezdetben gyönyörű, részletgazdag látványt nyújt. Varázslatosan aranyos! Aztán nemsokára változik a sztori, a helyszín és vele együtt a háttérgrafika is. Egyszerűbb lesz, meseszerűbb. Itt nekem olyan nyugatias gyermekrajzfilm fílingbe vált - de szerintem nem előnyére, én untam. Amúgy a sztori hasonló a Macskák királyságához (The Cat Returns).
Twilight Q (2012.11.25.)Érdekes retro OVA. A két rövid rész teljesen külön álló és egyben teljesen különböző stílusban is. Ami összeköti őket az az IDŐvel kapcsolatos misztikus történesek. Az elsőnél jópár gyönyörű, színpompás, már-már giccses képsort kapunk, viszont a sztori kifejtése kicsit gyengébb. Romantikus felütésű cucc. A második viszont mondanivalóban, sztoriban sokkal erősebb, (vallás)filozofikus mindfuck rengeteg dumával. Viszont itt a szép nyitó és záró animáció között sokáig unalmas és a néhány bámulatost kivéve döntően gyenge állóképeket nézegethetünk. A hibái miatt nem tudok neki jó pontot osztani, de (főként a második rész miatt, ami nem mellesleg Oshii Mamoru nevével fémjelzett) nézésre mindenképp érdemesnek tartom a bátrak, kíváncsiak részére. (Legalább képgalériája van AA-n.)
Umezu Kazuo no Noroi (The Curse of Kazuo Umezu) 2012.10.26.
Sok hibával bíró, alapvetően gyenge animációval, látványvilággal (amibe azért becsúszik pár szép pillanat) rendelkező horror VHS OVA.
Két 20 perc körüli külön sztoriból áll. Az első minden tekintetben nagyon gyenge - kivétel a sztori lenne, de olyan rosszul vezetik fel, hogy kár is rá szót pocsékolni. 10-ből 2-3. A második viszont meglepően jó horroron belül. Kellemesen kivert tőle a libabőr a végén többször (bár szívmegállás azért sajnos nem fenyegetett). Itt az audió is jobb volt, mint az elsőnél és gagyiság érzet sem bántott. Ez már kap tőlem egy 10/7-et. Összesítve azonban átlag alatti kategóriába sorolnám az egészet mindenképp - ugyanakkor a borzongás szerelmeseinek a második már ajánlott (persze nagy elvárások nélkül)
X Densha de Ikou (Take the X Train) 2012.12.02.
A jazz óriásának, [url=http://www.youtube.com/watch?v=bHRbEhLj540]Duke Ellingtonnak dedikált OVA... MI A ... VOLT EZ!? *Meglepett*
